Csak te vagy, Isten, minden bizodalmam,
Benned van békém, benned nyugodalmam;
Bár minden elhagy ezen a világon,
Te vagy világom.
Bárha az élet oly sötét gyakorta,
Fényét örömnek zivatar kioltja;
Te gyújtasz akkor világot az éjben,
Ó, én Reményem!
Kétség, sötétség, nincs erőd felettem,
Mert híven harcol az Isten érettem.
Áthatja szívem csuda erejével,
S megtart kezével.
Béketűréssel ő ruház föl s hittel,
Élő reménnyel ő áld, ékesít fel;
őbenne bízom, őt el nem veszítem,
Vélem az Isten!
353. zsoltár
2008.03.06. 15:23 | mory | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://akka.blog.hu/api/trackback/id/tr57368403
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
