MindenMás

      Azt álmodtam, hogy gyerekek vagyunk még:    összevesztünk, én megütöttem arcod,    most te sértetten menekülsz előlem    foxikutyáddal.       Hosszú kórók közt tipegő babuska,   …

"egyszer biztosan. most menj el, és vissza ne, majd aztán gyere úgy, mintha nem is találkoztunk volna. mintha soha. Vagy mintha nem mi. menj, mert az arcom nyers beton vagy kő. valami félbehagyott. Még szinte karcol. – vissza se nézz. menj, mondom. szakadjon át a fal, ahol az…

Szél játszik a patakkal, én meg a te hajaddal, Piros alkony lobban szőke hajadba, hajadba, Mintha felhő ragyogna.  Korhely néz az üvegbe, én meg a te szemedbe, Hogyha kérek és ígérek, nehogy szánj, nehogy szánj, Maradj te csak piciny lány.  Egér bújik alomba, te meg az…

Gyönge fuvallat a tóba zilál, fények gyöngysora lebben. Sóhajom, árva madár-pihe, száll s elpihen édes öledben. Tárt kebelemben reszket a kóc: érted szenved a Jancsi bohóc. Szép szemeidtől vérzik az ég, sok sebe csillagos ösvény. Egy hajfürtöd nékem elég, sok sebemet…

Rózsa, rózsa, rengeteg, lányok, lepkék, fellegek, lányok, lepkék, fellegek, illanó könny, permeteg. Lángoló menny, alkonyat, csupa vér az ajakad, csupa vér az ajakad, ha csókollak, védd magad. Minden árad, fut remeg, rádnéz, aztán ellebeg, rádnéz, aztán ellebeg, csak az Isten…

  Kékszakállú, én adom most: íme, itt a nyolcadik kulcs. Csak belülről nyitja ajtód, mely saját magadra tárul, nem torzíthat már a fény, mely rólam visszaverve rádhull - nem vagyok már. Tűnhetsz annak, ami vagy - s nemcsak lehetnél. Senki sem lát, csak a nyirkos várfalak…

  Arra számítottam, talán még a vonatablakból megpillantom a tengert. De kelet felé csak a nyírfákkal tűzdelt buckás rét hullámzott, végében a látóhatárt a kora reggeli napfényben úszó párásság kissé elfehérítette. A vonat egyenesen északnak tartott, az egyre…

I. Múltkor a metrón egy idegen arcban a szemedbe néztem. Vannak ilyen napok amikor minden úgy emlékeztet. Valaki valakire leszállsz elébekerülsz mégsem. De ez egy másik év ami múlt folyton nem létezhet.…

Hogy Milarépa már mindent tudott,s házát utolszor is felépítette,és úgy cserélt, kedvére, alakot,miként tavasszal téli szőrt a medve;s szavára dombot növesztett a táj,s fölfelé hullt a kő, ha ő akarta –egy este eljött érte a halálés leült mellé pipálni a padra.…

Hűvös és öreg az este. Remeg a venyige teste. Elhull a szüreti ének. Kuckóba bújnak a vének. Ködben a templom dombja, villog a torony gombja, gyors záporok sötéten szaladnak át a réten. Elhull a nyári ének, elbújnak már a vének, hüvös az árny, az este, csörög a cserje teste.…

Amikor azt mondtad, hogy vége, Azt hittem, tréfáltál csupán. Még együtt mentünk ki a rétre, És miénk volt a délután. Amikor elhagytak az álmok, Még mindig reménykedtem én, De most az ablakomnál állok, S köröttem elfogyott a fény. Odakint búcsúzik a nyár, Rőt levél remeg…

Félig sem szerelem,amit játszottál te velem De ha elhittem, akkor elhittem,mire jó, ha szégyellem? Nem volt nagy szerepem,de hogy volt, azt nem feledem,mert a boldogság , jobb,ha megtudják, nem ilyen! Gyűlöljem tán a nap fényét, mert mást is ér sugár?öljem meg tán az emlékét, mert…

Elment a Vándor,elvitte zsákjában a nyár minden ízét, erdők lombját és a rét tarka színét, mindent eltakar az Ősz. Mi várunk hűvös kábulatban...Elment a Vándor, útján a fecskék, darvak mind elkísérték, elment messze, hol a fű zöld, s az ég kék, hol nem tudják, mi a…

Elaludni készül a nyár, Ködök lusta fellege száll, Hűvösebb az éjszaka már. Vigyázz rám! Ugye, holnap útra kelünk, Zsebre vágjuk majd a kezünk, Kicsit túl vidámak leszünk? Vigyázz rám! Ez az év is úgy tűnik el, Kérdezem, de mégse felel, S hogy mi legyen, majd…

Fáradtnak tűnsz, mintha nem a régi volnál,Hol van a tűz, hova lett a mindig sóvár régi láz,Az a régi égi láz , amivel beléptél, s megszerettelek?Nagy utazás, azt mondtad hogy ez az élet,s nem halunk meg, Az ember soha el nem téved,égi láz, a bizonyos égi láz,Tőled kaptam, majd…

Hogy értsd, egy pohár víz mit ér Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell Hogy lásd, egy napod mennyit ér Néha látnod kell Az élet hogyan fogy el A lángot akkor őrzöd még Ha félsz, hogy ellobban, elég S elveszted fényét, melegét Jó, mikor hisszük még Lehet olyan a világ Amilyet…

Nincs már hová lennem, kegyelmes Istenem, Mert körülvett engem szörnyű veszedelem, Segedelmem, légy mellettem, ne hagyj megszégyenednem!  Vagy ha azt akarod, hogy tűrjem ostorod, Csak rút szégyentől óvd fejemet, ha bántod, Halálomot inkább elhozd, hogynem rútítsd…

Mindennap jó reggel ezen repültök el szóldogálván, darvaim! Reátok néztemben hullnak keservemben szemeimből könyveim, Hogy szép szerelmesem jut eszembe nékem, megújulnak kínjaim. Látom, utatokot igazítottátok arra az ország felé, Azholott az lakik, víg…

Csak te vagy, Isten, minden bizodalmam,Benned van békém, benned nyugodalmam;Bár minden elhagy ezen a világon,Te vagy világom. Bárha az élet oly sötét gyakorta,Fényét örömnek zivatar kioltja;Te gyújtasz akkor világot az éjben,Ó, én Reményem! Kétség, sötétség, nincs erőd…

  Áldalak búval, vigalommal, féltelek szeretnivalómmal, őrizlek kérő tenyerekkel:búzaföldekkel, fellegekkel. Topogásod muzsikás romlás, falam ellened örök omlás, düledék árnyán ringatózom, leheletedbe burkolózom.  Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,…

  Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem, de szeretem! Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó…

Monaco, 28 degrés à l'ombre C'est fou, c'est trop On est tout seuls au monde Tout est bleu, tout est beau. Tu fermes un peu les yeux, le soleil est si haut. Je caresse tes jambes, mes mains brûlent ta peau. Ne dis rien, Embrasse-moi quand tu voudras Je suis bien, L'amour est à côté…

Jön a vihar, tajtékja ében, haragos bírák feketében, villámok szelnek át az égen, mint fájó fejen a kinok, utánuk bársony nesz inog, megremegnek a jázminok. Almaszirmok - még ép a roncs ág - igyekszenek, hogy szállni bontsák kis lepkeszárnyuk - mily bolondság! S…

 Vasárnap délután, nézd, mindent elborít az a hó, mit vártunk lent a sár helyett Megjött a hóesés, és aki égre néz, a szemét nem tudja nyitva tartani Mert a hó vastagon kavarog Végre az, az, amit akarok Ez egyszer az, amit akarok Eljött és vastagon kavarog Vasárnap…

...nézd mint egy kerék ami forog, szinte soha meg nem áll így az ember tipeg-topog, örök útvesztőben jár mint a mámor ami kerget, ami űz és visszatart mint az óra, mit percek szédült karneválja hajt látod mindig egymást váltva jön az árnyék meg a fény míg a világ…